Aranybánya vagy ökológiai csapda az ázsiai fejlődés?

Az ENSZ 1989-től a népesedési világnap segítségével hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó felélését gyorsító demográfiai problémára.
Július 11-én elsősorban Ázsiában és Afrikában szerveznek akciókat.

+ 77.000.000 ember évente

Mozaikok ebben a témában.

"Ha a kínaiak többsége autóba ül, abba mi is beledöglünk. ... Márpedig a kínaiaknak feltett szándékuk, hogy autóba ülnek. Hiszen a fejlődő országból az egyik legkomolyabb gazdasági tényezővé felverekedett Kína most mindent akar magának, ami a fejlett Nyugatnak már megvan."

Az érem másik oldala:

"Megvalósulni látszik a nyugati cégek évszázados álma: Kína végre fogyaszt. Ám az álom kezd rémálommá válni, ahogy a világ lassan rájön, mit is jelent, ha közel másfél milliárd ember elindul a fogyasztói társadalom útján a már most forráshiányos földgolyón."

/Forrás: Révész Ágota/

Mivel lehet a túlnépesedést lelassítani? Különböző megoldásokat hoz ki ebből is az élet:

• Az alapvetően családcentrikus Kínában törvényekkel és szigorú szankciók mellett bevezették a születésszabályozást (1 gyerek/család).
• A futószalagon gyártott brazil szappanoperák hatására 2000-ben már csak 2,3 gyereket vállaltak a családok Brazíliában (az 1960-as 6,3-es átlaghoz képest).

A fejlődő országokban élők többsége még így sem kap sok esélyt, hogy a XXI. századhoz (és emberhez) méltó élete legyen.

Miért is? Erről szólt az előző bejegyzés.

Persze, most mondhatnánk azt is, hogy mindez messze van tőlünk, a mi bajunk jobban aggaszt.

Bennem is van ehhez hasonló érzés, és másnak is a saját sorsa miatt fáj jobban a feje.
Nekik is üzenem, hogy ha még időben kapcsolnak, jó eséllyel vehetik a 2012-től egyre nehezülő akadályokat.

A Bázisunk mostantól szinte bárki számára elérhető, aki lépni szeretne a jövője és családja jövője érdekében.